Egy korábbi cikkben már elhelyeztük a coachingot más segítő szakmákhoz képest, most pedig arra keressük a választ, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe coach választásánál, és hogy a gyakorlatban hogyan is néznek kis az ülések és az egész folyamat.

Hogyan válasszak coachot?

A coaching szakma jelenleg (még) nem szigorúan szabályozott, ezért – mint bármelyik segítő szakma igénybevétele esetén – nem árt körültekintően választani, kinek szavazunk bizalmat. Manapság már rengeteg coach szervezet létezik, melyeket egy ernyőszervezet, a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége (itt) fog össze, amiben 10 szövetség érdekképviselete található meg. Miért fontos ez? Ezen szövetségek mindegyikének van etikai kódexe. Azok a coachok, akik tagok valamelyik szervezetben, azok bármilyen etikai ügy esetén vizsgálhatóak, míg azok a coachok, akik nem tagok egy szervezetben sem, ott az etikai felelősségre vonás bármiféle probléma esetén nem, vagy csak jogi úton valósítható meg. Amennyiben nem ajánlás útján találjuk meg a megfelelő jelölte, érdemes ellenőrizni, hogy az adott coach, akivel szerződni kívánunk, tagja-e valamelyik szervezetnek. Segíthet még a választásban a Coach Regiszter nevű honlap is, ami ugyancsak ezzel a céllal jött létre, hogy a praktizáló coachok - végzettségüket igazolva – regisztrálhassanak erre a platformra, ezáltal is bizonyítva hitelességüket.

Miután kiválasztottuk a coachot, az első alkalommal fontos, hogy lefektessük a közös alapokat. Azok a coachok, akik valamilyen szervezet tagjai, be kell tartsanak bizonyos etikai elvárásokat. Az International Coach Federation (ICF) keretrendszere például az alábbi pontokra épül (mely további alpontokban is kifejtésre kerül):

A. Alapvetések

1. Etikusan viselkedik

2. Coaching szemléletben működik

B. Kapcsolat kialakítása az ügyféllel

3. Megállapodásokat köt, és azokat megtartja

4. Elősegíti és fenntartja a bizalmat és biztonságot

5. Tudatosan van jelen

C. Hatékony kommunikáció

6. Aktívan figyel/hallgat

7. Előmozdítja a tudatosságot

D. Tanulás és fejlődés elősegítése

8. Elősegíti/facilitálja az ügyfél fejlődését

Mint már a korábbi cikkben is kifejtésre került, a coaching nem terápia, ezért nem is helyettesítheti azt. A coaching módszerek is alkalmasak arra, hogy ránézzünk működésünkre és igyekezzünk megváltoztatni, finomítani azokat, ahol szükséges, de nem helyettesítheti a más segítő szakmák szakterületeit, és ezt minden folyamat megkezdése előtt tisztázni kell a coachnak, hogy mi az, amiben kompetens, és mi az, ami már esetlegesen túlmutat a hatáskörén.

Mik a coaching folyamat jellemzői?

A coaching egy olyan személyre szabott fejlesztő módszer, ahol a cél „felszabadítani az emberekben rejlő potenciált annak érdekében, hogy maximalizálni tudják teljesítményüket”. (Whitmore, 2017. p. 24.) Azt is mondhatjuk, hogy egy olyan vezetett beszélgetés, ahol van egy kitűzött cél, amit el akarunk érni, és azt a célt komplex, rendszerszemléletű módon vizsgáljuk és tudatosítjuk az ügyfélben.

• Eredményorientált: mindig van egy célkitűzés, amit szem előtt tartunk a közös munka során. Ezt a célt az ügyfél határozza meg, hova is szeretne eljutni a folyamat végére?
• Cselekvésorientált: a hangsúly azon van, hogy az ügyfél képes a saját életének irányítására, és az ő felelőssége az ülések során átbeszélt, gyakorolt technikák alkalmazása a saját életében. A coach felelőssége, hogy felhívja erre az ügyfél figyelmét, és erősítse a cselekvő képesség érzését.
• Rendszerszemléletű: Sokszor megesik, hogy egy bizonyos életterület vizsgálatával indul a folyamat, ami aztán kiderül, hogy átnyúlik más területekre is. Az emberi lét egy komplex rendszer, mindent átszövő kapcsolatokkal és egymásra hatással, ez a rendszer pedig egy coaching folyamatra is ugyanolyan hatással lesz majd. 
• Személyre szabott: Nincs két egyforma coaching folyamat, ahogy nincs két egyforma ember sem. Az egyik abszolút előnye az egy per egy folyamatoknak, hogy teljesen az ügyfél, az igénybe vevő igényeire alakított, a saját tempójának változtatni akarásának megfeleltethető.

Minden coaching folyamatnál célunk az, hogy az alábbi aspektusok jellemezzék/mozgassák a coaching folyamatot, mely ily módon lesz több, mint egy hétköznapi beszélgetés.

Hogyan zajlik egy coaching folyamat?

A coaching folyamat hossza témától és ügyféltől függ. Van, aki ritkábban, de rendszeresen és hosszabb távon szereti fenntartani a kapcsolatot a coach-csal, van, aki konkrétan egy adott témakör feldolgozására szerződik, míg más csak bizonyos élethelyzetben – stresszhelyzet – veszi igénybe a coachingot.

Általában 6-10 alkalomban gondolkodhatunk, amikor egy coaching folyamatról beszélünk. Az alkalmak 60-90 perc közötti hosszúságúak. Az én személyes preferenciám egy aktív folyamat során az, hogy az ügyféllel 2 hetente tudjunk találkozni. (Az aktuális kihívás lezárása után pedig vagy igény szerint, de kevésbé rendszeresen, vagy egy új kihívás esetén pedig új folyamatot kezdve.) Azt vallom, hogy a coaching munka egy jelentős része – és itt megint felhívnám a figyelmet az ügyfél cselekvőképességének és tenni akarásának kulcsára – nem az üléseken, hanem azok között zajlik. Az ülés egy kiindulási – vagy épp összegzési pont – ahol ránézünk az addigi történésekre, és levonjuk a szükséges tanulságokat, megfogalmazzuk a cselekvési tervünket, de a tényleges munka csak ezután kezdődik igazán.

A coaching folyamat leírására sok modell létezik, ezek közül talán a legismertebbetek a GROW és a DIADAL. Mivel a DIADAL egy hazai coach szakértő, Komócsin Laura saját modellje, ezért röviden ez alapján ismertetem a coaching folyamatot (kiegészítve a saját megéléseimmel az egyes szakaszokhoz):

• Diagnózis: Ebben a fázisban a coach azt méri fel, hogy mi az ügyfél aktuális helyzete, milyen kihívásokkal néz szembe jelenleg az ügyfél. Ahhoz, hogy ezt felmérjük, sokféle eszköz közül válogathatunk. Jó diagnózis azonban nincs az ügyfél bizalma nélkül, így a kezdeti stádiumban a „kikérdezés” helyett egy bizalmi kapcsolat megteremtése kell az elsődleges célunk legyen.
• Iránykijelölés: Amikor sikerült meghatározunk az ügyféllel közösen, hogy mi az, ami a leginkább „fáj” neki, és milyen témá(ko)n szeretne ő maga dolgozni, akkor elkezdődik a célmeghatározás szakasza. Itt felvázoljuk, hogy konkrétan mi az a reális, számára elérhető cél, amiért az ügyfél dolgozni szeretne.
• Alternatívák: Az alternatívák fázisban feltárjuk azokat a lehetőségeket, amik mentén elindulhatunk a célunk megvalósítása érdekében. Sokszor az ügyfelek meglepődnek, hogy nem 1-2 út van, hogy elérjék kitűzött céljaikat. Ahhoz azonban, hogy a lehető legjobb döntést hozzák meg, ezen alternatívák alapos átgondolása, mérlegelése szükséges.
• Döntés: A döntés néha könnyen megy az összegyűjtött információk fényében, máskor viszont még sok olyan kérdés merül fel, amire nem lehet előre válaszolni, felkészülni, ezért egy ilyen szituáció megnehezítheti a döntés meghozatalát. A coach feladata, hogy támogassa ügyfelét a döntésben, ami azonban nem egyenlő azzal, hogy egyik vagy másik, általa jónak ítélt irányba terelje.
• Alkalmazás: Bár sokszor azt hisszük, egy döntést meghozni nehéz, válójában annak konzisztens végrehajtása, hosszútávú fenntartása, az úton maradás az, ami sok energiát emészt majd fel. Ez sokszor jelentheti a fordulópontot a folyamatokban, akár még olyan is előfordulhat, hogy egy folyamat elakad. Ilyenkor sem megijedni, de elkeseredni nem kell, vannak dolgok, amiknek éréséhez több idő kell, mint elsőre számítottunk rá.
•  Lezárás: Amikor elértük az ügyfél által kitűzött célt, akkor megállunk. A lezárás egyben az ünneplést is magában foglalja, és a visszatekintés rítusát, melyben tudatosítjuk a megtett utat, azzal minden nehézségével és szépségével együtt, ünnepelve az ügyfél bátorságát, kitartását és elért eredményeit.

Persze nem minden folyamatra írható le ez ennyire egyértelműen, előfordulhat, hogy egy alkalmon belül is ugrálunk a különböző szakaszok között, vagy hogy egy későbbi alkalom során vissza kell térnünk egy más általunk lezártnak vélt szakaszra újbóli átgondolásra. Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma folyamat sem. Ez a felépítés jó sorvezető lehet a coach – és az ügyfél számára is – segítheti a saját tudatosságának megélését, saját működésére való pontosabb ránézést – hol is tartok most? – de semmiképpen nem szabad azt a célt szolgálja, hogy kiszámíthatóvá, vagy éppen túltervezetté tegye a folyamatot.

Mire számíthatok az üléseken?

A coaching üléseken a coach különböző eszközöket, módszereket vethet be annak érdekében, hogy ügyfeleit megdolgoztassa, kimozgassa a komfort zónájából.

Módszerek, amikkel dolgozunk a coaching során dolgozhatunk:

• Nyitott kérdések: A coaching folyamat során a kérdéseknek rengeteg fajtája és kiemelt jelentősége van. Célunk a folyamat során, hogy több oldalról feltárjuk az másik fél aktuális kihívását, segítsünk nézőpontot váltani, kimozgatni az ügyfelet a megszokott gondolati sémákból, támogassuk a tanulási folyamatot vagy éppen segítsünk megérteni, milyen érzések kerítik hatalmába az adott helyzetben, mely tudással felvértezve könnyebb lesz venni az akadályokat. Az átkeretezés is arra való, hogy egy adott helyzetre más nézőpontból tekintsünk, ami segít minket abban, hogy megtaláljuk a saját megoldásunkat.
• Személyiségtesztek (kommunikációs tesztek, konfliktuskezelés, empátia, csapatszerepek): az ilyen tesztek kitöltése és közös átbeszélése segíthet az ügyfélnek ránézni saját működésére, és akár könnyebben megérteni, hogy mások hogyan és miért úgy működnek.
• Önismereti gyakorlatok: segíthetik az ügyfélben tudatosítani saját működését, preferenciát és remek önreflekciós lehetőséget biztosítanak a számára. 
• Írásbeli feladatok (naplózás, akcióterv készítése, életkerék): ezek a feladatok segítenek a célkitűzésben, döntések meghozásában vagy éppen korábbi mintázataink megértésében.
• Képekkel, vizualizációs technikákkal (Points of You kártyák, egyszerű rajzos feladatok): a képekkel, vizualizációs technikákkal való munka segítheti az ügyfelet abban, hogy felszabadítsa kreativitását.
• +1 Csend: Bár nem tűnhet túl nagy hozzáadott értéknek, egy jól megválasztott csend néha a legjobb módszer, hogy egy kimondott mondat, vagy éppen egy ki nem mondott gondolat ott lebegjen kettőnk között, és szabadon, a maga módján és tempójábandolgozzon a coachee-ban.

Ha valaki szívesen olvas történeteket, érdekelheti coaching folyamatok esszenciális kivonata,akkor ehhez jó pár példát találunk a hazai könyvpiacon (például itt és itt). Más személyekkihívásainak és megoldásainak olvasása elgondolkodtathat saját életünk vonatkozásában, és akár a kezdő lökést is megadhatja saját történetünk elindításához.

Végezetül pedig álljon itt egy feladat, amit akár otthon is megcsinálhatunk magunknak, ha szeretnénk ránézni egyes életterületeink működésére, és megfogalmazni az ezekhez kapcsolódó kihívásokat.

ÉLETKERÉK letöltés

Keresnyei Krisztina PhD

okleveles business és team coach

Irodalom:

Komócsin Laura (2018): Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletűvezetőknek I. Budapest. Manager Könyvkiadó-Business Coach Kft. 322 oldal