Vannak dolgok, amiket nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ilyen például az édesanyák fontossága. Nem csak életet adnak, hanem felnevelnek, ápolnak, gondoskodnak egy életen át. Teszik ezt munka mellett, feleség és anya szerepben, ami valljuk be, nem egyszerű. Sok mindenre figyelnek, sajnos sokszor éppen csak magukra nem.

A méhnyakrák előfordulási gyakorisága 25 éves kortól igen jelentősen megugrik; gyakorlatilag a középkorú nők korai halálozásának egyik legjelentősebb tényezője. Világviszonylatban 570.000 nő betegszik meg ebben a betegségben évente, közülük 311.000 nő, anya, feleség veszíti el az életét. A különböző régiók között igen lényeges, 50-szeres különbség látható a halálozási arányokat illetően; pedig ez a daganatos betegség gyakorlatilag megelőzhető. Például álljon itt Finnország, ahol a 100.000 főre jutó méhnyakrák okozta halálozás 1 fő. A méhnyakrák diagnózisakor a nők átlagosan 53 évesek és átlagban még mindig csak 59 évesek, amikor elveszítjük őket, így a méhnyakrák okozta korai halálozás az egyik legjelentősebb népegészségügyi probléma.

De mi kell ahhoz, hogy ezt a magas mortalitású daganatot vissza tudjuk szorítani? Korai diagnózis és hatékony szűrés. Magyarország rendelkezik ezekkel, mégis évente 400 nő veszíti el az életét.

Hazánkban a 80-as évektől működik a komplex (kolposzkópiát és sejtkenetvizsgálatot is alkalmazó) cervix szűrés, amely ezt az onkológiai szűrést a nőgyógyászati szakellátás keretein belül kötelezővé teszi a 25-65 év közötti nők számára és az egyszeri negatív szűrővizsgálat után 3 évenkénti ismétlést ír elő. Sajnálatos módon Magyarországon stagnál, és nem csökken jelentősen a méhnyakrákban elveszített nők száma. A 25-64 éves korú nők méhnyakrák halálozásának kockázata Magyarországon ma 3,1-szer magasabb, mint az EU-15 országaiban. A több évtizede bevezetett méhnyakrákszűrés nem hozta meg a várt eredményeket. Ennek egyértelműen az alacsony lakossági részvétel az oka.

A nyugat-európai méhnyakrákszűrő modellekben a szűrés beépül az alapellátásba és a nőgyógyász szakorvos csak a nem egyértelműen negatív eseteket ellenőrzi. 2009-ben hazánkban is bevezetésre került a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram (VMMP), amit a következő években is folytattak. Az eredmények egyértelműen alátámasztották, hogy a védőnői méhnyakrákszűrés sikeres és elősegíti a szűréshez való hozzáférést a lakosság számára.

Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szűrőprogramokon való részvétel maximalizálásához a hatékony kommunikáció elengedhetetlen. Felmérések alapján tudjuk, hogy a szűrésről távolmaradók nagy része alacsony iskolázottságú és nincsen tisztában a prevenció fontosságával.

A méhnyakrák kialakulásában a legfontosabb kockázati tényező a humán papillómavírus (HPV) mely szexuális úton jut a szervezetbe és évekig, évtizedekig tünetek nélkül lappanghat ott. Ezen idő alatt a méhnyak sejtjeiben olyan változásokat okoz, amelyek szövettanilag kimutathatók és ekkor még szövődmények nélkül megállítható a kóros folyamat. Éppen ezért fontos tudatosítani a lakosság potenciálisan érintett körével, hogy a szűrésre akkor kell elmenni, amikor még semmilyen rendellenességet nem tapasztalnak. A betegség kialakulását fokozza a gyakori partnerváltás, a fiatalon elkezdett nemi élet és a visszatérő hüvelyi gyulladások. Fontos figyelmeztető jel lehet a fájdalmas szexuális együttlét, pecsételő vérzés és a kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás.

Az egészségtudatosság kialakítását nem lehet elég korán elkezdeni. Az egészség, mint érték hangsúlyozása minden életkorban és minden színtéren szükséges. Mindannyiunk feladata és kötelessége, hogy vigyázzunk magunkra és vigyázzunk a családtagjainkra is. A szűrővizsgálatokon való részvétellel életeket menthetünk.

Az Anyák napja akkor lesz majd a legszebb ünnepünk, ha ezt a 400 női halált nullára tudjuk redukálni.

Dr. Orsós Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

Orvosi Népegészségtani Intézet

Forrás:

https://www.who.int/cancer/prevention/diagnosis-screening/cervical-cancer/en/

https://www.worldlifeexpectancy.com/cause-of-death/cervical-cancer/by-country/female

https://www.thelancet.com/journals/langlo/article/PIIS2214-109X(19)30482-6/fulltext

Dr. Döbrőssy Lajos: A méhnyakrákszűrés öt évtizede Magyarországon. Nőgyógyászati Onkológia 2007; 12:5–9.