Egy bizonyos kor felett megváltozik az emberek egészségükhöz való viszonya, egészségtudatuk, és optimális esetben aktívabban tesznek is érte. Ehhez hozzátartozik a rendszeres mozgás is. A mozgás jobb közérzetet biztosít, számos betegség megelőzhető vele. A testmozgás szorosan összefügg a megfelelő táplálkozással, a stressz oldással, a kellő folyadékbevitellel (naponta 2-2,5 liter), valamint a megfelelő pihenéssel és alvással. A két legfontosabb mentális egészséget befolyásoló tényező a depresszió és a stressz. A rendszeres fizikai aktivitás, testmozgás, bizonyítottan mindkettőt enyhíti.

Miért hasznos mozogni?

• - A rendszeres sport kiváló arra, hogy egy órára kikapcsoljunk, kellemesen elfáradjunk, levezessük a feszültséget, így jobban fogunk aludni, reggel pedig frissen ébredünk.
• - A sport szociális tevékenység is, amely alkalmával ismerősökre, sőt, barátokra lelhetünk.

Mi alapján dől el, hogy sportolni kezdünk?

• - Mindenkit ér valamilyen impulzus, általában a környezetük által. Például ismerősök ajánlanak sportolási lehetőséget, egy kedvelt mozgásformát, vagy az ember csak megérzi önmagám, hogy változásra van szüksége, mert például nem érzi jól magát a bőrében, vagy csak előrelátó és arra gondol, hogy ne betegesen és inaktívan élje majd öregkorát. De elkezdhetünk sportolni mások betegsége, állapota okán is, hogy velünk hasonló ne történjen meg.
• - Fontos a fokozatosság! Szükséges lehet egy állapotfelmérés a mozgás megkezdése előtt, különösen annál, aki eleve nem sportolt korábban. Meg kell tanulni a biztonságos sportolást, hol vannak a határaink, be kell tartani a fokozatosságot, hiszen ha elviszi az embert a lendület, az akár sérüléshez is vezethet.
• - Amennyiben ismert betegsége, vagy korábbi sérülése van, akkor konzultáljon szakemberrel, hiszen erről tudnia kell az edzőnek, gyógytornásznak, illetve a kezelő orvosának, ahhoz hogy az önnek leginkább megfelelő mozgásformát tudja űzni.
• - Fokozatosan kell hozzászoktatni a szervezetünket a sporthoz, sőt az egész életmódváltáshoz. Eleinte lehet, hogy 10 percet tudunk tekerni egy szobakerékpáron, de egy hét után már akár 15-20 percet is. Nem az a lényeg, hogy agyon hajtsuk magunkat, hanem hogy örömünket leljük abba, amit csinálunk, és utána jóleső érzésünk legyen. Természetesen ne feledkezzünk meg sosem a bemelegítésről, és az sportolás utáni nyújtásról sem!

Egy jó gyógytornásznak, edzőnek meg van az affinitása és képessége ahhoz, hogy non-verbálisan is visszajelzést adjon, és ha szükséges, beavatkozzon, változtasson az edzésformán, a terhelésen. Folyamatos párbeszédre van szükség a segítő és a sportoló között, így lesz a mozgás eredményes és biztonságos.

Milyen mozgást válasszunk?

Mindenképpen olyan sportot válasszunk, ami a keringési rendszert, a szívet és a tüdőt is fejleszti. Ha számunkra az jelenti a kikapcsolódást ha egyedül mozogunk és közben egyedül vagyunk a gondolatainkkal, akkor leginkább az úszás, a tempós gyaloglás vagy a futás lesz a legideálisabb mozgásforma számunkra. Ez azért is jó, mert mi határozzuk meg a távot, a tempót, és az edzések idejét.

A társas/ csoportos mozgásnak is megvan az előnye. Társaságban tudjuk egymást és magunkat motiválni, valamint közös érdeklődési körrel, jó hangulatban telik a testmozgás. Rengeteg lehetőség közül tudunk választani testünk átmozgatására, a tenisztől a társastáncon és a kerékpározáson át a nordic walkingig. Ezek mellett a jóga és a pilates is a test – lélek harmóniáját szolgálja, a legfontosabb, hogy keressük meg a számunkra legideálisabbat. Bátran menjünk el egy gerinctornára, meg fogunk lepődni, hogy a hiedelmekkel ellentétben, olyan izmainkat fogjuk megmozgatni, melyek létezéséről nem is igazán tudtunk vagy, hogy egy-egy könnyűnek ítélt mozdulat is mennyire meg tud bennünket izzasztani. Edzőtermek órái között is válogathatunk, amennyiben szükségünk van egy edző felügyeletére, aki kontrollálja mozdulatainkat. Heti 150 perc közepes intenzitású mozgás, a testünket és a lelkünket is frissen tartja, de ha nekiállunk a mozgásnak, akkor minden alkalommal minimum 10 percet szánjunk rá!

Érdekesség

Az orvoslás atyja, Hippokrátész is abban látta a gyógyulás lehetőségét, ha a test és a lélek együtt kezelve harmóniában van. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lélekkel foglalkozni kell, mert annak jelentős szerepe van egy betegség kialakulásában, így a kettő együtt adhat teljes gyógyulást. Bizonyára sokan szokták érezni időnként a tarkónknál húzódó izmaink fájdalmát, ami tipikusan a sok stressz ránk telepedésének a tüneti kivetülése testünkre. Ezért is esik jól, ha valaki megnyomkodja azt a területet, hisz oldja a feszültséget.

Végezetül cikkemet szeretném egy általam örök érvényű definícióval zárni, mely az eddigi mondandóimat összefoglalja. „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya” (az Egészségügyi Világszervezet - World Health Organization, WHO - definíciója).

Hanzel Adrienn

gyógytornász-fizioterapeuta, okleveles népegészségügyi szakember