Október 1. a mellrák elleni küzdelem világnapja. 1985 óta minden október elsején számos rendezvény és program törekszik felhívni a figyelmet erre a rendkívül sok nőt érintő betegségre, azaz inkább arra, hogy ez a betegség korai felismeréssel jól kezelhető.

Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség a nők körében. 2022-ben 2,3 millió nő kapott kézbe egy ilyen diagnózist. Szerencsére a halálozás jóval alacsonyabb, de sajnos még így is világviszonylatban 670.000 nőt veszítünk el évente. Magyarországon körülbelül 8000 nő veszi át orvosától a sok-sok álmatlan éjszakát okozó diagnózist. De ez a betegség megelőzhető, illetve kialakulása esetén nagyon jól gyógyítható, ha időben kerül felfedezésre. Ezt a reményt szimbolizálja a rózsaszín szalag. A szalagot 1991 októberében használták először New Yorkban, így szerették volna felhívni a figyelmet arra a betegségre, ami fiatal nőket tart félelemben és bizonytalanságban. Egy év múlva már világszerte ismertté vált a rózsaszín szalag, mint a mellrák elleni küzdelem szimbóluma. Ekkor még nagyon keveset tudtunk az emlőrák etiológiájáról. Az örökletes emlőrákkialakulásáért felelős genetikai tényezőket, a BRCA1 (Breast Cancer 1) és BRCA2 gént csak 1994-ben, illetve 1995-ben fedezték fel. Ennek a két tumorszupresszor génnek a csírasejtes mutációja lényegesen megemeli az emlőrák, illetve a petefészekrák kialakulásának kockázatátis. Ha valaki a szüleitől hibás BRCA1 gént örökölt, akkor kb. 70% a valószínűsége, hogy élete során kialakul nála az emlődaganat.

Az emlődaganatok legnagyobb része azonban nem örökletes tényezők hatására, hanem spontán alakul ki, így a jó hír, hogy aktívan tehetünk azért, hogy megelőzzük a bajt. Nemcsak október 1. szól az emlőrák megelőzésének fontosságáról, hanem az egész október „rózsaszín”, ez azt jelenti, hogy a világ összes országában, így Magyarországon is számtalan program kerül megrendezésre ebben a hónapban, aminek az a célja, hogy információkat juttassunk el az emberek számára a megelőzés lehetőségéről, támogassuk az életmódváltást minden eszközzel, ugyanis a betegség hátterében az elhízás, a fizikai inaktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás rendkívül fontos szereppel bír. Napi 30 perc aktív mozgással, nemcsak az emlőrák megelőzéséért, de szinte az összes daganat kialakulása ellen is tettünk, sőt, még a szívbetegségek és a csontritkulás megelőzéséért is dolgozunk. A séta, a mozgás, aminőségi alvás szempontjából is fontos. 40 év felett megváltozik a hormonháztartás, nehéz jól aludni, a zsírpárnák is megjelennek. Gyógyszer helyett elsőként próbáljunk meg a táplálkozásunkon változtatni. Ahogy Hippokratész is mondta: „Gyógyszered legyen az ételed és ételed legyen a gyógyszered”. A táplálkozás bonyolult dolog, de a YourLife keretében kiváló dietetikusok várnak és segítenek olyan étrendet összeállítani, ami esetleg a súlyproblémák megoldását is jelenthetik. És ha már változtatunk a táplálkozáson, akkor beszéljünk egy picit az egészséges bélflóra fontosságáról.

A legújabb kutatások szerint a betegségek 90%-a összefüggésbe hozható a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A testfelületünkön és a testünkben élő mikroorganizmusok összessége, a mikrobiom igen szoros kapcsolatban áll a humán szervezettel. Ennek a milliárdnyi baktériumnak, gombának és vírusnak legnagyobb része az emésztőrendszerben él. Mikor és hogyan kerültek ezek oda? Ezek a mikroorganizmusok a természetes úton történőszületés pillanatában, majd az újszülött anyatejes táplálásával kerülnek a szervezetbe, így tehát már életünk kezdetén megalapozzuk a saját, személyre szabott mikrobiom flóránkat, amit aztán egész életünkben hordozunk. Éppen ezért szeretném újra hangsúlyozni, hogy az anyatejes táplálás rendkívül fontos, egyrészt az emlőrák megelőzése szempontjából, másrészt pedig azért, hogy a gyermekünk sikeresen tudjon megküzdeni majd az őt érő káros expozíciókkal. Ma már bizonyított, hogy a táplálkozással, a nem megfelelően szedett antibiotikumokkal vagy a gyógyszerek szedésével nagyban befolyásoljuk a bennünk élő mikrobiom diverzitását és könnyen felboríthatjuk bélflóra egyensúlyát. Számos olyan betegség ismert, ahol a bennünk élő mikroorganizmusok „feljavításával” vagy teljes mikrobiom transzplantációval sikerül csak eredményt, azaz gyógyulást elérni.

Az emlőrák prevencióval kapcsolatban minden nőnek rendkívül tudatosnak kell lennie. 20 éves kortól ajánlott a rendszeres, havi önvizsgálat. Ezt érdemes a menstruációs ciklus végét követően elvégezni, mert ilyenkor a mell kevésbé érzékeny, kevéssé duzzadt. Elsőként tükör elé állva figyeljük meg, hogy van-e bármilyen változás a mellünkben vagy mellünkön (elszíneződés, bőrelváltozás, duzzanat, váladékozás vagy bármi szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása). A melleket oldalról is nézzük meg. Ilyenkor a kezeket a fejünk fölé kell emelni. Ezután le kell feküdni a hátunkra, és a mellbimbótól kifelé haladva a hónaljig az ujjbegyeinkkel át kell tapintani a melleket. Ha irritációt, érzékenységet, duzzanatot, csomót vagy bármi szokatlant találunk, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az életkor előrehaladtával mindenkinél megnő az emlőrák kialakulásának kockázata. Hazánkban 2002 óta rendelkezésre áll a korai stádiumú rosszindulatú emlődaganat kimutatásának leghatékonyabb módszere, a mammográfia. Ez a szűrés 45 év feletti nők számára ingyenesen elérhető. Maga a vizsgálat, az öltözködéssel együtt is maximum 20 percig tart, negatív eredmény esetén két év múlva kell újra bejelentkezni. Ha a családvalamelyik női ágán előfordult már emlődaganat, akkor a szűrést jóval fiatalabb életkorban, akár 30 éves kortól kezdődően kell elkezdeni, majd ismételni ahhoz, hogy biztosak lehessünk.

Az emlőrák veszélyes, halálos betegség. A gyógyulás sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy mennyire korán fedezték fel az elváltozást. Éppen ezért rendkívül fontos ez a rózsaszín október, amikor a figyelem az emlőrák kialakulásának megelőzéséről, a korai diagnózis fontosságáról és a betegséggel együtt járó félelem eloszlatásáról, az emlőrákos nőkkel való szolidaritásról szól. Rendkívül fontos tudatosítani magunkban és az esetlegesen érintett emlődaganatos társunkkal is, hogy egy nő akkor is teljes értékű ember, ha esetlegesen egy melleltávolító műtéten esett át. Talán éppen a nők hitének megőrzése szempontjából tartom kiemelkedő példaképnek Angelina Jolie-t. A színésznő édesanyja és nagymamája is emlőrákban halt meg. Amikor 2013-ban kiderült, hogy ő maga is hordozza a betegségért felelős BRCA1 mutációt, orvosai megmondták, hogy 87% a valószínűsége, hogy élete során kialakul nála az emlőrák és még fokozott petefészekrák kockázattal is kell számolnia. Ekkor a színésznő nyíltan vállalta a mindkét oldali melleltávolító műtétet, preventív célzattal. Tettévelegyrészt felhívta az egész világ figyelmét arra, hogy az emlőrák szűréssel megelőzhető, másrészt pedig bátorságot adott minden emlőrákos nőnek, hogy ne féljen a melleltávolító beavatkozástól.

Sokszor azt gondoljuk, hogy a baj velünk nem fog megtörténni. Tegyünk meg mindent, hogy valóban így legyen!

Dr. Orsós Zsuzsanna, egyetemi adjunktus