Sokunk számára a reggeli ébredés elengedhetetlen része a kávé. Fogyasztjuk feketén, tejesen, hidegen vagy melegen, cukorral vagy cukor nélkül. Néha azért, mert gyorsan kell egy kis energialöket, néha pedig jó leülni és egy csésze kávé mellett megbeszélni az élet történéseit. A kávék világa egy rendkívül összetett, komplex rendszer, amelybe, ha valaki elkezdi beleásni magát, lesz bőven mit tanulnia. A különféle pörkölési típusok, termőterületek, fajták, keverékek, mind mind más íz-jelleggel járnak, amelyekkel a kísérletezésre ma már egyre több lehetőség van. Jogosan merül fel a kérdés, mi is az a kávé és hogyan hat a szervezetünkre.

A kávé a kávécserje növény gyümölcstermése. A legjellemzőbb termőterületek Dél-Amerika és Dél-Afrika vidékein találhatóak, ahol számos különféle cserjefajta biztosítja számunkra a kávét. A gyümölcsöt az érés során szüretelik, majd napon szárítják ki, ezután elválasztják a héjat és a gyümölcsvelőt a magtól, majd pörkölik. A pörkölés igazi művészet, a lényege megtalálni azt a pontot, amikor a babokban leginkább érvényesülnek az ízjegyek, amely majd a végső fogyasztói élményt is meghatározza. Pörkölés után két opció lehetséges. A babokat megőrlik és vákuum csomagolják, így kerülnek a boltok polcaira. A másik opció, hogy a szemeket egészben hagyják, hogy otthon mi magunk tudjuk megőrölni. Ennek előnye, hogy a szemek egészben jobban megőrzik az aromát és sokkal frissebb lesz az ízélmény a kávé fogyasztásakor.

Beszéljünk egy kicsit a kémiáról: a koffein - tudományos nevén 1,3,7-trimetil-xantin - egy alkaloid vegyület. A szervezetünkben hatással van a szív működésére, ezzel együtt a vérnyomásra és pulzusszámra, valamint van vízhajtó tulajdonsága is. Napi szinten ajánlott beviteli mennyisége 200mg; 400 mg fölött már jelentkezhetnek negatív tünetek.

Érdekes tény, hogy nem csak kávéval vihetünk be koffeint, hanem akár a teával. Sokan szeretik fogyasztani, akár a kávé helyett is, mivel itt a vegyület felszabadulása sokkal lassabb az egyéb savak miatt. Található még koffein például a csokoládéban, főképp az étcsokiban, vagy a kakaóban. Érdekes, hogy sok kisgyermek szereti az elalvás előtti kakaót, viszont erre érdemes figyelni, hogy ez megzavarhatja az alvási ritmusukat, ezért célszerűbb reggelre időzíteni az ital fogyasztását. Egy csésze eszpresszóban átlagosan 80 mg koffein található, míg 3,5 dl kólában 40mg, 50g étcsokoládéban kb. 30mg.

Mennyit érdemes fogyasztani és mit tegyünk, ha már túl sok koffeint vittünk be? Az egészséges életmód részeként egy-két csésze kávé ajánlott napi szinten, ezt nem érdemes túllépni, mivel a túlzott koffein bevitel felpörgeti a szív munkáját, megemeli a pulzust és ezek nem előnyös egészségi hatások. Érdemes arra is figyelni, hogy a reggeli ébredést a szervezetünk hormonálisan támogatja így, ha túl korán kezdjük el fogyasztani a kávét befolyásoljuk a hormonnak a hatását és lassíthatjuk a reggeli éberségünket, aktivitásunkat. Mindezek mellett arra is érdemes figyelni, hogy a szervezetünk hozzászokik a bevitt koffein mennyiséghez, vagyis hiába iszunk egyre több és több csésze kávét, a végén a hatás elmarad és csak azzal szembesülünk, hogy az ötödik vagy hatodikat isszuk, de ugyanolyan fáradtak vagyunk. A vizsgaidőszak ebben különösen rizikós, mivel éberségünk megőrzéséhez minden eszközt szeretnénk bevetni. Célszerű ebben az esetben szünetet tartani. Az első pár napban jobban érezhető a fáradtság, viszont a szervezet egy-két hét szünet után visszaáll és egy-két csésze kávé is elegendő lesz ugyanannak a hatásnak az eléréséhez, amelyet korábban öt-hattal értünk el. A másik fontos szempont, hogy hagyjunk időt akár kávéról, akár teáról legyen szó. A koffeinnek idő kell, amíg a szervezetben kifejti hatását és ennek időtartama is elnyújtott. Ne várjuk, hogy egy eszperesszó után azonnal energikusabbak leszünk. Ez általában csak félóra elteltéltével jelentkezik és körülbelül három órán át tart. Tea esetében pedig a hatás erőssége kisebb, viszont az időtartama amíg hat a koffein, hosszabb. Figyeljünk arra, hogy az esti órákban már nem érdemes koffeint bevinni, mert ez jelentősen felborítja az alvási ciklusunkat és ezáltal reggel nem kipihenten fogunk ébredni (amit kávéval próbálunk meg orvosolni), majd egész nap fáradtnak érezhetjük magunkat. Fontos a szervezetünk jelzéseire figyelni és arra, hogy ne csak megszokásból fogyasszuk ezeket az italokat, hanem tudatosan. Ha pedig nagyon hiányzik a megszokott napközbeni kávé, próbáljuk meg kiváltani egyéb alternatívákkal, amelyek pótolhatják a hiányát. Nagyon sok recept elérhető ma már a neten is. Készíthetünk a délelőtti tejeskávénk helyett egy chai latte-t, vagy délutánra egy kurkumás, fűszeres tejes italt a golden milket. Készíthetünk otthon házi fűszer esszenciákat (fahéj, szegfűszeg, kardamom, ánizs), amelyekkel ízesíthetjük a tejet. Emellett ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékpótlásról sem. A fáradtság tünetei jelentkezhetnek a nem megfelelő hidratáltságból eredően is, ezért készítsünk házilag ízesített vizeket (uborka, eper, rozmaring, bazsalikom, menta, bors) vagy világosra főzött gyümölcsteát, amelyet szintén kiegészíthetünk még citrommal, mentával. Nyári hőségben pedig akár jegesteaként is fogyaszthatjuk. A vizsgaidőszak alatt pedig étkezzünk rendszeresen, fogyasszunk elegendő folyadékot, mérsékeljük a koffein bevitelt, próbáljunk meg törekedni a pihentető alvásra, ezzel elérhetjük, hogy a szervezetünk kipihent, feltöltött és a vizsgahelyzetre maximálisan felkészült legyen.

Gyócsiné Varga Zsófia

Dietetikus

Források:
1. MDOSZ- Táplálkozási Akadémia Hírlevél 8. évfolyam, 8. szám, 2015-augusztus, Koffein (https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2015_08.pdf)

2. MDOSZ-Táplálkozási Akadémia Hírlevél II. évfolyam, 10. szám, 2010. október, Kávé (https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2010_10_kave.pdf

3. MDOSZ-Táplálkozási Akadémia Hírlevél 10. évfolyam, 1. szám, 2017. Január, Tea (https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2015/12/taplalkozasi_akademia_2017_01_tea_170123.pdf)

4. Anette Moldvaer, Kávészenvedély, 2014, HVG könyvek